Ingatlanadó 2012: négyzetméter-alapon vagy értékalapon szedik majd be az önkormányzatok 2012-től az ingatlanadót. A törvényjavaslat lehetőséget teremt az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek 2012. január 1-től – kérdés csak az, rá lesznek-e kényszerítve arra, hogy az eddigiekkel ellentétben a lakosságra is kivessenek ingatlanadót.
Az biztos, hogy egyes forrásokat már elvett a kormány a településektől – például a gépjárműsúlyadóval trükköző önkormányzatoktól. De a fő kérdés az, hogy az önkormányzatoktól átvett feladatok – mint az oktatás vagy az egészségügy – miatt az állam elvesz-e a településektől bevételi forrásokat is, illetve ha igen, akkor mennyit is? A lehetőségből úgy lehet nagyon is konkrét adóemelés, ha a bevételek elvonásával a kormány rákényszeríti az önkormányzatokat, hogy minden elérhető forrást kiaknázzanak – így a lakosság ingatlanjainak megadóztatását is. Legyinthetnénk is erre, hiszen ez a lehetőség kisebb mértékben, de eddig is fennállt. Bizonyos jelek viszont arra utalnak, hogy ezt a forgatókönyvet sem szabad kizárni. A helyi adókról szóló törvényből a módosítás kivenné azt a fordulatot, hogy építmény- és telekadót kivetni csak a lakosság teherviselő képességével összhangban lehet.
Telek- és építményadót eddig is kivethettek az önkormányzatok. Méghozzá két formában: vagy a forgalmi érték alapján, vagy a hasznos alapterület után.
Az első esetben az történik, hogy valamilyen módon megállapítják, mennyi pénzért lehetne elpasszolni az ingatlant – vagyis mi lenne egy ilyen adásvétel után fizetendő illeték alapja –, és ennek az értéknek egy meghatározott százalékát kell évente befizetni az önkormányzat számlájára az adózónak. Ennek a fajta önkormányzati adónak volt a maximuma az 1,8 százalék.
A második esetben az önkormányzat azt mondja, hogy macerás dolog megállapítani, mennyiért is cserélne gazdát az ingatlan a piacon, miután nem cserélt gazdát már húsz éve, ezért aztán valamilyen szempontok szerint megállapítunk egy általános, hasznos alapterületre vetített adómértéket. Ez nagyjából azt jelenti, hogy megnézzük, hol van az ingatlan meg hogy hány négyzetméter, és ez alapján határozzuk meg az adó mértékét: nem törődünk vele, hogy az egyik ingatlan fel van újítva, a másik meg éppen összedőlni készül. A jelenlegi szabályok szerint ennek a fajta helyi adónak is van maximuma, idén 1580 forint négyzetméterenként.
A kormány által beterjesztett törvényjavaslat jelentősen módosítaná a helyi adókról szóló törvényt; ennek a része az építmény- és telekadóról szóló tétel. A javaslatról általában azt kell tudni, lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy bármire, amire akarnak, adót vessenek ki – kivéve, amire már vannak állami adók, különös tekintettel a jövedelmekre és a cégek bevételeire. Ennek egyetlen korlátot szab a javaslat: a vállalkozó által fizetendő települési adó mértéke nem haladhatja meg az iparűzési adót. Az építmény- és telekadó esetében a legérdekesebb nem a legnagyobb kiszabható adó mértékének a jelentős növelése, hanem hogy a maximumot csak a forgalmi érték arányában határozták meg, négyzetméteráron nem. Ez azt jelenti, hogy hiába határozza meg az önkormányzat az adóalapot a hasznos négyzetméter alapján, de ahhoz, hogy biztos lehessen benne, nem lépte át az adómaximumot, tudnia kell, hogy mennyi az adott ingatlan forgalmi értéke.
Csakhogy egy ingatlan forgalmi értékének a megállapítása nem könnyű feladat, éppen ezért egy-két kivétellel az összes telek- és építményadót kivető település négyzetméteralapon határozza meg az adó mértékét. Ebből az az első tanulság, hogy ilyen már van, a lakosság pedig azért nem tiltakozik ellene, mert az ingatlanadót nem rájuk szabják ki, hanem a vállalkozásokra, különös tekintettel a kiskereskedelemre. A második következtetés pedig, amit a fentiekből levonhatunk, hogy megnehezítené az önkormányzatok dolgát, ha kötelezően át kellene térniük a forgalmi érték szerinti adóztatásra. Hiába lehet továbbra is négyzetméteralapon kivetni az adót: ha az adómérték törvényes vagy törvénytelen voltát csak a forgalmi értékhez képest lehet vizsgálni, akkor fel kell becsülni az ingatlanok forgalmi értékét.
Úgy tűnik, ez a gubanc megoldódik, ugyanis kormánypárti képviselők olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amelyben meghatározzák az alapterület alapján kiszabott telek- és építményadó maximumát is; amennyiben ezt elfogadják, akkor tulajdonképpen minden marad a régiben. De egyéni indítványban felvetődött az is, hogy az adómaximumot teljesen eltörlik, és csak a húsz százaléknál nagyobb adóemelést kötnék miniszteri engedélyhez. (szabadfold.hu)